 Az ris panda vagy bambuszmedve (Ailuropoda melanoleuca) tbb szempontbl is klnbzik a mosmedveflk (Procyonidae) csaldjnak tagjaitl. Az llatvilg legspecilisabb trend llata, hiszen bambuszrgyeket s gykereket fogyaszt. Ers llkapcsval aprtja fel s rli ppess a bambuszhajtsok rgyeit, szrs leveleit. A masszv rgizmok szles koponyjnak csontos alapjhoz tapadnak. Mells mancsai szokatlan felptsek, els kt ujjnak kiprnzott alapja teszi lehetv a bambuszrgyek megragadst.
Ha ldzik, kpes fra mszni, de idejnek nagy rszt a fldn tlti. Ez rszben azzal magyarzhat, hogy testes llat, msrszt tpanyagszegny trendje miatt napi 10-12 rn t tpllkozik. Esetenknt halszik, a halakat a vzbl a partra dobja ki.
Egy kifejlett llat napi 20 kg bambuszt fogyaszt el. Azt mondjk, hogy a pandk alkalmanknt annyi vizet isznak, hogy mozdulni se brnak.
Ltszlagos esetlensgk s testessgk ellenre kitnen msznak. les karmaikkal mg a fggleges fatrzsre is felkapaszkodnak ragadozik ell. A lemszsban azonban mr nem ilyen gyakorlottak. Gyakorta fejjel lefel prblnak elindulni, ez tbbnyire rosszul vgzdik. A pandk szni is jl tudnak. A tavaszi olvads hlvel tlti fel a hegyi patakok medrt, ilyenkor mg a hborg zuhatagokon is keresztlevicklnek.
A vadon l pandk llomnya rendkvl megfogyatkozott. A fajt kipusztuls fenyegeti. |
Jellemzk:
Hossza: 1,2-1,5 m, farka 127 mm.
Slya: 75-160 kg.
Elterjedse:
Tibet, Kna nyugati rsze.
lhelye: Hegyvidki bambuszerdk.
Szaporodsa: Kt vente szeptember-oktberben egy utda szletik.
trendje: Bambuszrgyek, esetenknt kisebb emlsk, madarak s halak.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
