Neko

Westie:             Haz�nkba 1968-ban �rkezett az els� west highland white terrier, az egyes t�rzsk�nyvi sz�mon nyilv�ntartott Prince of Snow, Angli�b�l. Az az�ta eltelt h�rom �vtized alatt a fajta igen n�pszer�v� v�lt, m�r �n�ll� westi klub is m�k�dik Magyarorsz�gon. E kis feh�r terrier kedvelts�ge mag�t�l �rtet�d�: a tetszet�s k�llem vid�m, kedves term�szettel p�rosul, a kis m�ret pedig ide�lis v�rosi kedvencc� teszi a westit Apr� test�ben azonban hatalmas sz�v dobog �s rengeteg energia rejt�zik. M�ret�hez k�pest nagyon er�s, nagyon kitart�, de be�ri viszonylag kev�s mozg�ssal is, ha viszont hossz� kir�ndul�sokhoz keres�nk t�rsat, a westi akkor sem hagy cserben minket, f�radhatatlanul k�s�ri gazd�j�t erd�n-mez�n. K�l�nben is im�dja az emberi t�rsas�got, nagy m�kamester, a gyerekekkel is kedves. �sei vad�sz�szt�n�t azonban a mai napig hordozza, egy kis b�tors�g�rt, harciass�g�rt nem kell a szomsz�dba mennie. Kiv�l� jelz�kutya. T�relemmel szeretettel sok mindenre megtan�that� agility-kutya.

A westi marmagass�ga k�r�lbel�l 38 centim�ter, s�ly �ltal�ban 7-9 kil�gramm k�z�tti. A west highland white terrier kiteny�szt�j�nek Malcolm ezredest tartj�k, �ll�t�lag � adta a fajt�nak a ma is haszn�latos elnevez�st, de saj�t bevall�sa szerint a teny�szt�i munka oroszl�nr�sz�t apja �s nagyapja v�gezte. Az ezredesnek eg�sz kennelre val� feh�r terriere volt, ki�ll�t�sra 1900 t�j�n vitte el�sz�r kuty�it. A Malcolm-csal�d az Argyllshire-i Poltalloch-b�l sz�rmazott. Egy�bk�nt Argyll herceg�nek uradalm�ban, Roseneathben is a Malcolm-f�le t�pushoz hasonl� kuty�kat haszn�ltak, de itt persze roseneath terriernek h�vt�k a kis feh�r ebeket. A westit r�ka-, borz- �s vidravad�szatra haszn�lt�k, s az�rt lett feh�r sz�n�, hogy hajt�s k�zben v�letlen�l se tudj�k �sszekeverni a vaddal �s ez�rt t�ved�sb�l lel�ni. A fajta kialak�t�s�hoz val�sz�n�leg felhaszn�lt�k a sk�t �s a cairn terriert is. Korabeli festm�nyeken egy�bk�nt sokszor szerepelnek kis feh�r terrierek, mint p�ld�ul Sir Edwin Landseer „B�szkes�g �s szemtelens�g” c. 1839-ben k�sz�lt festm�ny�n is. Miut�n 1904-ben megalakult a West Highland White Terrier Club, majd 1906-ban a Whwt Club of England, 1907-ben az Angol Kennel Klub is elismerte �n�ll� fajtak�nt a westit A mai t�pus a m�sodik vil�gh�bor� �ta �lland�sult. A h�bor� ut�n nagyon kev�s kutya maradt, de szerencs�re voltak megsz�llott teny�szt�k (pl. a Wolwey, Leal, Calunna kennel tulajdonosai), akiknek k�sz�nhet�en tov�bb �lt a fajta. Derek Tattersall szerint a h�bor� v�g�n �ll�t�lag egy Mentor nev� kutya volt az egyetlen fedez�kan, aki r�ad�sul f�lher�j� volt; ez magyar�zat lehet a sz�mtalan vonalban ma is el�bukkan� f�lher�j�s�gre. Az ut�bbi �vtizedek jelent�s teny�szetei k�z� tartozik Sue Thomson Ashgate kennele, de Dorothy �s Ry Wilshaw Domaroy kennele is jelent�sen befoly�solta a k�zelm�lt teny�szt�s�t. A h�res Crufts ki�ll�t�son 1976-ban lett el�sz�r westi a Best in Show, a Kathleen Newstead �ltal teny�sztett Ch. Dianthus Buttons. A westi a legt�bb kuty�val ellent�tben nem szab�lyosan v�lt sz�rt, nem bizonyos id�k�z�nk�nt vedlik, hanem rendszeres trimmel�s-sel szabad�thatjuk meg az elhalt sz�rsz�lakt�l �s ker�lhetj�k el, hogy bund�ja hossz�ra �s bozontosra n�j�n. Ha kuty�nkkal rendszeresen akarunk ki�ll�t�sokra j�rni, b�zzuk a trimmel�st szakk�pzett kutyakozmetikusra. �ltal�ban 10-12 hetente kell egy westit trimmelni, teh�t a k�ly�kv�s�rl�s el�tt ezt is sz�m�tsuk bele a tart�si k�lts�gekbe. �rdemes a teny�szt�n�l vagy a fajtaklubn�l �rdekl�dni, �k mindenk�ppen megfelel� �s hozz��rt� kozmetikust fognak aj�nlani. Sokszor maga a teny�szt� is v�llal kozmetik�t. Ha leend� ki�ll�t�k�nt �s teny�szt�k�nt magunk k�v�njuk felk�sz�teni kuty�nkat, rengeteg id�t �s energi�t kell ford�tani e “m�v�szet” elsaj�t�t�s�ra. Sokat kell gyakorolni, s id�vel egyre t�k�letesebb eredm�nyt �rhet�nk el. Egy j� b�r� szeme el�l persze a legjobb trimmel�ssel sem tudjuk elrejteni kuty�nk hib�it, de ne feledj�k: a kutya megjelen�se is belesz�m�t az �sszhat�sba. Mivel a westi igen n�pszer� fajta, sokan csup�n a p�nz kedv��rt fogtak bele szapor�t�s�ba, �gy legy�nk el�vigy�zatosak a k�ly�kv�laszt�sn�l. J�rjunk ki�ll�t�sokra, n�zz�nk k�r�l, ismerkedj�nk a teny�szt�kkel. A ki�ll�t�-teny�szt�kn�l �ltal�ban a leend� k�ly�k anyj�t �s apj�t is megtekinthetj�k. Ez nagyon hasznos �s aj�nlott a k�ls� �s bels� tulajdons�gok miatt is, melyet leend� kuty�nk t�bb-kevesebb m�rt�kben �r�k�lni ill. �r�k�teni fog (ha majd magunk is teny�szteni akarunk vele). Egy westi �ltal�ban 12-15 �vet is el�lhet, �gy k�l�n�sen fontos, hogy mindent alaposan �tgondoljunk k�ly�kv�s�rl�s el�tt, hiszen t�bb mint egy �vtizedig lesz a t�rsunk. Ha ne adj isten valami miatt m�giscsak meg kell v�lnunk kuty�nkt�l, forduljunk el�sz�r a teny�szt�h�z, aki a kuty�t k�ly�k�rban visszav�s�rolja, vagy seg�t egy megb�zhat� �j tulajdonost keresni. Egy lelkiismeretes teny�szt� m�r az ad�sv�teli szerz�d�sben is el�v�s�rl�si jogot k�t ki, ha a tulajdonos valamilyen okb�l megv�lna kuty�j�t�l, de legal�bbis saj�t enged�ly�hez k�ti a kutya harmadik szem�lynek t�rt�n� elad�s�t. Mindez annak �rdek�ben t�rt�nik, hogy a k�ly�k kiz�r�lag felel�ss�gteljes kezekbe ker�lhessen. K�p �s sz�veg: Eifert Anna                                                     Ha azt mondjuk, 101, Walt Disney dalmat�nerjei jutnak az esz�nkbe, a Lassie n�v hallat�n egy�rtelm�, hogy a collie-ra asszoci�lunk. A Black & White whisky l�tt�n pedig vil�gszerte egy kis feh�r kutya jelenik meg az emberek lelki szemei el�tt: a west highland white terrier. A westie azonban nem annyira a j�l ismert rekl�mnak k�sz�nheti n�pszer�s�g�t, sokkal ink�bb elb�v�l�en bar�ts�gos teterm�szet�nek, kezess�g�nek, �s sz�v�ss�g�nak. A west higland white terrier eredet�r�l sok legenda kering. Vannak, akik �gy tartj�k, hogy a westie-k a XVI. sz�zadban ker�ltek Sk�ci�ba a spanyol flotta haj�t�r�ttei r�v�n. T�ny, hogy 1588-ban II. F�l�p spanyol kir�ly minden addigin�l nagyobb flott�t toborzott �ssze, hogy leig�zza az ellens�ges Angli�t. Az Armad�nak keresztelt haj�flotta azonban az id�j�r�s viszontags�gai miatt els�llyedt, m�g miel�tt harcba sz�llhatott volna az angol csapatokkal. A kalandos legend�k kedvel�i szerint ekkor menek�ltek ki a haj�roncsokr�l a szigetorsz�gba azok a kis feh�r kuty�k, amelyeket ma west highland white terrierk�nt ismer�nk.      A meghat�, dr�mai t�rt�nettel szemben azonban sokkal val�sz�n�bb, hogy a westie Argyllshire sk�t vad�szainak teny�szt�se nyom�n sz�letett meg, sz�zadokkal k�s�bb. Sz�mos keresztez�s r�v�n „fejlesztett�k ki” a kuty�t, c�ljuk pedig az volt, hogy min�l t�k�letesebb, az od�vad�szatra haszn�latos fajt hozzanak l�tre. (A terrier sz� egy�bk�nt latin eredet�, �s a terra, azaz f�ld sz�b�l sz�rmazik. Ezzel az elnevez�ssel is nyilv�nval�v� tett�k a westie teny�szt�i, hogy egy f�ld alatti, od�kban �l� �llatokat vad�sz� fajt�t akartak kiteny�szteni.)    A westie-re jellemz� feh�r sz�n, a teny�szt�si folyamat sor�n fejl�d�tt ki, bizony�tva azt, amit m�r r�gebben is sejteni lehetett, hogy a nyugat-sk�ciai k�rnyezetben a k�l�nb�z� �llatok nagyobb gyakoris�ggal sz�lnek feh�r, vagy vil�gos sz�n� k�lyk�ket. A teny�szt�k �gy gondolt�k, ezekb�l a „selejtes”, albin� kuty�kb�l soha nem lehet j� vad�szkutya, �gy ink�bb az �gynevezett Earth Dog fel� �s a cairn t�pus�, sz�nes Poltalloch terrier fel� fordultak a teny�szt�k – amelyek egy�bk�nt nem sokban k�l�nb�znek a jelenleg ismert westie-t�l. �m a „m�sodoszt�ly�” besorol�s ellen�re is nagy sz�mban sz�lettek feh�r sz�n� terrierek Sk�ci�ban, �s lassacsk�n kider�lt, hogy kit�n� vad�szkuty�k, valamint, hogy ugyanolyan v�rszomjasan rohannak a nyulak �s r�k�k ut�n, mint sz�nes rokonaik.      Jelent�s v�ltoz�st a westie-teny�szt�sben a m�lt sz�zad hozott, amikor a poltalloch-i E. D. Malcolm ezredes �gy d�nt�tt, kifejezetten ezzel a fajt�val k�v�n foglalkozni, �s a westie sz�les k�r� nagy-britanniai n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lj�ul. A v�letlen is seg�tett a v�ltozat �letben marad�s�ban, Malcolm ezredes ugyanis egy vad�szaton �sszet�vesztette kedvenc v�r�sesbarna kuty�j�t egy r�k�val, �s lel�tte. �gy a m�lt sz�zad hatvanas �veit�l kezdve a Malcolm-dinaszti�ban a westie feh�r sz�ne biztos�totta, hogy ne fordulhasson el� t�bb ilyen tragikus vad�szbaleset. A west higland terrier elnevez�st is Malcomnak tulajdon�tj�k a kr�nik�k, �m saj�t bevall�sa szerint a munka jav�t apja �s nagyapja v�gezte a westie teny�szt�s�ben.      David Tattersal, a Westie c�m� szakk�nyv �r�ja szerint eg�szen pontosan nem lehet megmondani, hogy val�j�ban mikor is k�l�n�lt el �n�ll� t�pusk�nt a west highland white terrier. Csak annyi biztos, hogy r�g�ta csal�di kedvenc, sz�mos r�gi festm�ny �br�zolja a sk�t highlandeket, kis feh�r kuty�val. Ilyen p�ld�ul Sir Edwin Landseer, a h�res viktori�nus m�v�sz 1839-es keltez�s� „B�szkes�g �s Szemtelens�g” c�m� festm�nye.  A westie kialakul�s�ban h�rom meghat�roz� vonal j�tszott szerepet: az ezredes Poltalloch terrierjei, Argyll gr�fj�nak feh�r skye terrierjei, �s a Fifeshire-beli dr. Flaxman feh�r sk�t vagy aberdeen terrierjei. A doktor kuty�i a feljegyz�sek szerint rendre minden alomban t�bb feh�r kiskuty�t is aj�nd�koztak neki. K�r�lbel�l t�z �v m�lt�n dr. Flaxman m�r �gy utalt ezekre a terrierekre, mint egy k�l�n fajt�ra, melyet tudatosan teny�sztett tov�bb. Egy m�sik korabeli teny�szt�, George Clarke pedig egy hasonl� feh�r fajt�t fejlesztett ki, melyet Roseneath terrierk�nt ismer�nk.      Angli�ban az els� terriereket is felvonultat� kutyashow-t 1860-ban tartott�k, Birminghamben, az els� sk�t ki�ll�t�st pedig 1871-ben rendezt�k meg Glasgow-ban, �m m�g majd’ harminc �vnek kellett eltelnie, hogy v�g�l 1899-ben, a Crystal Palace-ban egy feh�r sk�t terrier is ott legyen a ki�ll�t�s gy�ztesei k�z�tt. Az els� olyan versenyt, amelyben m�r west highland white terrierek is eredm�nyesen vettek r�szt, 1904-ben rendezt�k, az edinburgh-i Scottish Kennel Club Show keretein bel�l. Miut�n pedig 1904-ben megalakult a WHWT Club, majd 1906-ban a WHWT Club of England, a fajt�t az angol Kennel Club 1907-ben elismerte teljes jog� kutyafajtak�nt, a londoni Crufts Show-n. Ezt k�vet�en pedig 1908-ban megalakult a The West Higland White Terrier Club of America is.      Az elk�vetkezend� h�bor�s �vtizedek viszontags�gos id�ket jelentettek a westie-teny�szt�k sz�m�ra is. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n azt�n azok a teny�szt�k, akik ragaszkodtak a m�g megl�v� kev�s kuty�hoz, �sszefogtak, hogy �jj��lessz�k a fajt�t: a legend�s Mrs. Pacey a h�res Wolvey kennellel, Miss Turnbull (Leal), Miss Write (Calunna), Mr. Beels (O’Petriburg), Miss Wade (Freshney), valamint Mrs. �s Dr. Russel (Crubens).      Sok id� eltelt az�ta, hogy Malcolm ezredes d�jnyertes kuty�i, Morven �s Kiltie elk�nyvelhett�k els� gy�zelmeiket �s kiv�vt�k a hozz��rt� k�z�ns�g csod�lat�t. Az elm�lt sz�z �v sor�n a westie vad�szkuty�b�l �tvedlett csal�di bar�tt�, de eredeti tulajdons�gait, b�tors�g�t, er�s egy�nis�g�t, b�szkes�g�t �s teherb�r�s�g�t m�gsem vesz�tette el. S�t, a westie, tulajdons�gait tekintve �vr�l �vre – mint a j� whisky – �rettebbnek �s ez�ltal �rt�kesebbnek mutatkozik. A londoni Crufts ki�ll�t�son 1976-ban lett el�sz�r westi a Best in Show, m�gpedig a Kathleen Newstead �ltal teny�sztett Ch. Dianthus Buttons.      Jelenleg a fajta m�r magasan vezeti az angliai terrier toplist�t, �s csak a Stafordshire Bull k�zel�ti meg n�pszer�s�g�t. Milyen is �? A westie igazi munkakutya, m�ltja ellen�re �lland�an vid�m, j�t�kos, ide�lis csal�dtagnak mondhat�, �s nem tartozik a tipikus, �nott szalonkuty�k sor�ba. Remek�l beilleszkedik k�rnyezet�be, nem agressz�v, f�radhatatlan j�tsz�t�rs, �s kifejezetten ig�nyli is az emberbar�taival val� �lland� kapcsolatot. J�l tarthat� v�rosi lak�sban is. Termete kicsi, �m el�kel�, ide�lisan �tv�z�dik benne az er� �s az aktivit�s. Kerek fej�nek vonz� k�ls�t k�lcs�n�z a fel�ll� f�l. Feh�r, s�r� sz�rzete megv�di a hidegt�l �s a nedvess�gt�l. Mozg�sa er�teljes, dinamikus, v�gtagjai �gy fejl�dtek ki, hogy j�ratlan terepen is gyors fut�.      1774-ben Oliver Goldsmith a sk�ciai terriert egy kicsi, durva sz�r� vad�szkutyak�nt �rta le, amelyet nem csak arra tartottak, hogy megharcoljon a r�k�val vagy a borzzal, hanem arra is, hogy folyamatosan jelezze, merre megy, �gy megk�nny�tve a vad befog�s�t. A vad�szsport m�vel�i �ppen ez�rt nem is tartott�k teljes �rt�k�nek azokat a kuty�kat, amelyeknek nem volt el�g „j� hangjuk”. M�g manaps�g is k�l�n�sen jellemz� a terrierekre, �gy a westie-re is a m�ly, �bl�s, messzire hallatsz� ugat�s.       A westie bund�ja gy�ny�r�, v�tek hagyni, hogy a sz�re g�nd�rk�s �s �sszetapadt legyen, a r� jellemz� csontfeh�r helyett s�rg�s sz�nben „pomp�zzon”. A megfelel� k�llem �rdek�ben teh�t aj�nlatos legal�bb hetente egyszer kif�s�lni a bund�j�t. A hossz�, bozontos sz�rt�l trimmel�ssel szabad�thatjuk meg, amit jobb szakemberre b�zni.      A westie-r�l j� tudni, hogy sokan csak a p�nz�rt fogtak bele a teny�szt�sbe, ez�rt k�r�ltekint�en kell kiv�lasztanunk a k�lyk�t. A kutya leggyakoribb hib�i k�z� tartozik a nem megfelel�en er�s �s p�rhuzamos �llkapocs, a hi�nyos szemfogak, a f�l here, a nem el�gg� t�m�tt �s g�nd�r sz�r, a t�l hossz� farok, vagy a feh�rt�l elt�r� bund�zat.      Vad�sz�szt�n�b�l k�vetkez�en a westie kisebb gondokat is okozhat, ha vid�ken a szabadban elengedj�k, hiszen gyakran megf�kezhetetlen vad�szkuty�v� vedlik �t, amikor baromfiudvar, vagy kis�llatok k�zel�be ker�l. Ilyenkor nem k�nnyen hallja meg gazd�ja h�v� szav�t. Ahogy az „�s-westie”-r�l sz�l� korabeli feljegyz�sekb�l is tudni lehet, a kis feh�r kutya sz�m�ra „nem l�tezett soha t�l hideg foly�, vagy t�l m�ly od�, amely meg�ll�thatta volna…”      A westie egy�bk�nt ide�lis t�rsnak tekinthet�, hiszen egyik legjellemz�bb tulajdons�ga a diszkr�ci�. A kis feh�r sz�rgomolyag j�t�koss�ga �s szeretet�hs�ge ellen�re ugyanis tiszt�ban van azzal, hogy nem lehet mindig a figyelem k�z�ppontj�ban. �ppen ez�rt a westie soha nem fog lament�lni, ha r�videbb id�re mag�ra hagyj�k, �s el kell foglalnia mag�t. Fontos persze, hogy a kuty�nak legyen saj�t vacka a lak�sban �s s�t�k alkalm�val rendesen kiny�jt�zhasson.